Sziasztok!
Újból jelentkezem, tudom kicsit hosszú idő után. De Kínában nehezen indulnak a dolgok. Gépem ugye még nincs, de már nézelődtem, Klári gépe meg nem kompatibilis a kínai vezetékes nettel. Ezt mi sem teljesen értjük, állítólag más a frekvencia. Viszont Iván kínai gépe itt is és otthon is jól működik.
Már nem tudom miről írtam utoljára, de ami eszembe jut és érdekes azt leírom. Pekingben az utolsó napokban látványosságként a Láma Templomot néztük meg, benne a 18 méteres buddha szoborral. Az utolsó teljes napunkat Mao elnök meglátogatásával kezdtük, nagy élmény volt. 8-tól lehet bemenni, mi háromnegyed 8-kor találkoztunk és egy nagyon hosszú sorba kényszerültünk, mert Mao-t mindenki ingyen látogathatja. Szerencsére viszonylag gyorsan haladt a sor, virágot is lehetett venni és Mao szobránál hagyni, az öreg kínaiak nagyon durván hajlongtak előtte, majdhogynem ijesztő volt…
Az utolsó napon megkaptuk a pekingi nemzetközi irodától a vonatjegyet is, így másnap probléma nélkül kitaláltunk az állomásra. A pekingi metró egész jól kiépített, erősen megy ott is a légkondi, csak az egyes vonalak közötti átszállás volt érdekesen megoldva (kb egy hosszú labirintusra kell itt gondolni).
Elválltunk Julitól így Klárival magunkra maradtunk. Viszont a vonaton egy hármas ülésre kaptunk jegyet, mellénk egy nagyon rendes kínai pasi került. Végig dumáltuk vele az utat Jinanig hol kínaiul, hol angolul. Csodálkozott hogy két lány egyedül utazik, náluk kísérgetni szokták őket vagy a szülők, vagy fiúbarát. Valószínűleg épp ezért nagyon segítőkész volt velünk. Aggódott hogy fogunk eljutni az egyetemre, végül velünk együtt taxizott ide és még fizetni se hagyott minket. Szóval tényleg nagyon rendes volt.
Az első kép a városról elég megrázó volt, mondhatni egy káosz. Nagy a szmog, a közlekedés elég szabadelvű, az utakat-járdákat mindenhol feltúrják, kis eső után jó nagy sár van. Szerencsére azért nem esik olyan sokat, nagyon meleg van, pára, ritkán látjuk a napot. Otthon mennyire hűlt le az idő?
A városban nincs sok minden látnivaló, ezért nem kapkodtuk még el hogy bejárjuk az egészet. Inkább csak a környéken nézelődtünk. Van nem messze egy nagy szupermarket, ahol még meki-KFC is van. Tej, meg pékáru is létezik, croissant-t már próbáltuk, az egész jó volt. De a tejes dolgokat még nem, hűtő nélkül nem kapkodjuk el.
És akkor a koli. Elsőre kicsit sokk volt, ráfért a szobára egy jó nagy takarítás. Megvettük hozzá a kellékeket és neki is láttunk, most már elég takaros lett, szépen berendezkedtünk. Van TV amit már két este után meguntunk, bár a kínai micimackó még egész élvezhető volt. Viszont a nagyon gagyi kínai-thaiföldi sorozatokat már nem bírjuk elviselni. Légkondi is van, sok hideget nem nyújt, de legalább jár a levegő. Reméljük a meleget jobban fogja sugározni… Állítólag hidegek itt a telek.. A netért fizetni kell, a mosásért szintén és érkezéskor is legomboltak minket a szobára letétként fejenként 550 yuan-nel, de azért megoldjuk, nem kell aggódni.
Ma megvolt a szintfelmérő (beszélgetés és olvasás), 7 csoport indul, az 1. a kezdő és felfele növekszik. Én kialkudtam magamnak az 5. csoportot, majd meglátjuk milyen lesz. Klári a 4.-esbe került, ha nem bírom, vagy neki túl könnyű akkor majd igazodunk egymáshoz. Holnap kapjuk meg a könyveket és akkor majd meglátjuk hogy mire számíthatunk. A kínai bankkártyánk is elkészült, jövő héten már arra is jön a pénz, ha minden jól megy.
Klárival már szótárgépet is vettünk, jó kis masina, beleírjuk az írásjegyet és ha jó vonássorrendben írjuk akkor a jelentését-kiejtését is megtudhatjuk. Szóval itt az alkalom hogy a vonássorrendet is megtanuljuk, mert máshogy nem nagyon működik! :P
Nézegettem már notebook-at is, van 1-2 kiszemelt, de majd mailben kikérem az illetékesek véleményét.:)
Mára ennyi, ezt nektek is sok olvasni, de most már rendeződött a netkérdés (vettünk sticket), szóval legközelebb már előbb jelentkezek és majd az itteni arcokról fogok beszámolni.
Addig is írjatok, pussz!
