Először is egy kis információ Malajziáról az érdeklődőknek:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Malajzia

Egyéni tapasztalatok Kuala Lumpurról. Mivel az ország fővárosáról van szó én egy sokkal nagyobb városra számítottam. Ezzel szemben a központi rész, ahol a főbb látványosságok vannak könnyen bejárható akár gyalog is. Mi mindennap chinatown-beli szállásunkról indultunk és csak a Petronas-tornyokhoz (városközpont, KLCC) használtunk metrószerűséget (megy föld alatt is, meg felüljárón is), plusz a távolabb lévő Batu barlanghoz buszoztunk. Mondani se kell, hogy a tömegközlekedés olcsóbb mint Magyarországon, 100-150 Ft között mozog a vonaljegy. Első nap egy közeli mecsetet érintettünk a ’főtérre’ (Dataran Merdaka) menet, ahol Szultán Abdul Samad épülete is áll. Aztán voltunk kínai pavilonban és egy újabb mecsetnél is. Persze pont akkor fordították meg a táblát, hogy csak muszlimok mehetnek be, mikor odaértünk. így maradt nekünk a város délnyugati oldalán lévő szép kis park. Elég megerőltető és zsúfolt nap volt, rendesen kifáradtunk a végére. Este még egy kis helyi kínai piacolásra futotta, vettem magamnak szandált és az említett piros-nyuszis pólót. Lányok is vettek pólót, plusz Vera csak poénból leállt alkudozni, de utána már nem lehetetett otthagyni a parfümöt.  
Következő napon került sor a Petronas-tornyokra és a közelében lévő parkra. Nagyon szépen meg van csinálva a környék, a helyiek/többi turista minket még is látványosabbnak talált… Rengetegen bámultak, fényképeztek minket, nagyobb sztárok vagyunk mint Kínában, a végén már eléggé idegesített. A nagyközönség előtt elfogyasztott ebéd után, a térképen jelzett Craftwerk Complex felé vettük az irányt, helyi képzőművészeti szépségek látványát várva. Maga a hely szépen ki is volt alakítva, de nem volt ott majdnem egy lélek sem. Se kiállítók, se más turisták. Nekünk azért sikerült leragadni egy nagyon szimpatikus helyi maláj festőembernél és elbeszélgetni vele a világ dolgairól.

Tegnapelőtt reggel viszonylag korán keltünk, megreggeliztünk a teraszon és indultunk jegyet szerezni a toronyba, persze nem értünk elég korán, túl kényelmes volt a reggeli. Kerestünk helyette egy buszt, ami elvitt minket a közeli a Batu barlanghoz. Ez egy buddhista emlékhely, nagy szobrokkal, barlanggal és ott lejmoló majmocskákkal. Délután megnéztük még a helyi sétáló-vásárló utcát (Bintang walk). Este még volt szerencsék egy kínai sárkányos táncos előadáshoz, és söröztünk egyet a teraszon.

Tegnap még korábban keltünk, kihagytuk a reggelit és máris befértünk még a sorba. Kb. fél 8-tól 10-ig sorban álltunk, hogy aztán délután fél 2-re kapjunk jegyet. Addig elütöttük az időt fényképező vásárlással. Mert hogy történt egy, vagyis kettő szerencsétlen eset. Az egyik amit eddig csúnyán elhallgattam, hogy a saját gépemet elvesztettem még Changsha-n, a buszállomáson. Fényképeztem vele, aztán vissza akartam tenni a táskámba, kabátom zsebébe és nem tudom, hogy ez sikerült-e és ellopták, vagy egyszerűen mellé raktam, a lényeg hogy később nem találtam sehol se. Így maradt két gépünk, gondoltam, a lányok fényképeznek majd eleget helyettem is. Aztán amikor a barlangnál jártunk Vera szupermasinája is beadta az unalmast. Szegény elég rosszul viselte. Mivel sok látványosság már nem maradt, eldöntöttük, hogy amíg várunk a tornyokra, addig megnézzük a helyi elektronikai piacot. Verával egyforma kis samsung digitális gépeket vettünk (5x dig.zoom, 12megapixel). Teljes újra a hármas, igyekszem pótolni a lemaradásaimat a képek terén.

Sok minden ezóta nem történt, ma elhagytuk a hostelt, KL-t és Malajziát, elment az egész nap a készülődéssel, utazással. Majdnem sikerült még a KL-i reptéren feltöltenem ezt, de lassú volt a net. Szóval mostmár Bangkokból jelentkeztem. Egy élmény volt megtalálni a hostelt, este 10 után, egy olyan helyen ahol nem tudnak angolul, térképet-címet olvasni se és ilyen nevű hostelből van vagy 5 a városban. Már most látjuk hogy kevés lesz erre a városra a 3 nap, de megteszünk minden tőlünk telhetőt.

Képekre visszatérve Vera folyamatosan tölti fel őket, itt tudjátok csekkolni:
picasaweb.google.com/papirmacska/

ui: Ígérem én is fogok majd válogatni. (Már töltöttem le olyan programot - Imrét - amivel egyszerre több képet lehet kicsinyíteni:)

Puszi mindenkinek Thaiföld fővárosából!